nepmuveszet.lap.hu / Jeles napok

A busójárás mohácsi farsangi népszokás, amely eredetileg sokác népszokás volt. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, melynek során a túlparti „Szigetből” - ahogyan a helybeliek mondják - eveznek át ladikokon a busók, valamint jelmezes busófelvonulás a Kóló térről a főtérre.

A húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban tartanak. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó vallási ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradásának emlékét ünnepli meg. A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

A mindenszentek vagy mindenszentek napja keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-én, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére. A halottak napját előzi meg. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják. Magyarországon több évtizedes szünet után 2001-től újra munkaszüneti nap.

A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar népszokás. Több szereplős dramatikus játék, a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték. A népszokásban két hagyománykör ötvöződik: a kereszténység előtti pogány és antik gyökerű képzetek, valamint az ünnep keresztény jellegéből fakadó szokások. Neve a bibliai Betlehem városából ered. A népszokás célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével.

A kalendárium egy, az év napjait, évfordulókat, ünnepeket, sok esetben olvasmányokat is tartalmazó évkönyv, melynek elsődleges feladata az idő múlásának jelzése volt.

A nemzeti ünnepek olyan kitüntetett napok, amelyeken Magyarország a nemzeti összetartozását ünnepli. A lap a három magyar nemzeti ünnep (március 15., augusztus 20., október 23.) mellett bemutatja államilag elismert ünnepnapjainkat és nemzeti emléknapjainkat is.